Dilemma

Mint minden rendes háznál, nálam is laknak egerek a garázsban. Ezt néhány éve tudtam meg, amikor meglepődve tapasztaltam, hogy valaki olvassa a bedobozolt könyveimet. Legott elszaladtam az első szakboltba, ahol többféle megoldást is javasoltak. Volt lecsapódós egérfogó, meg ragacsos papír, meg bogyó, meg rózsaszínn zacskócskák…

Lelki szemeim előtt megjelent a kép, ahogy a kinyiffant Mickey Mouse-t elhantolom, vagy a mézgába ragadt nyomorult ott sivalkodik, én meg jól megsiratom, – így maradtam a rózsaszínű csócsánál.

Tettem ki bőven.

Mindmegették…

Azóta hordom nekik a pink csemegét, amit apró, de annál több egérkakival hálálnak meg. Egy barátom egyszer megjegyezte, hogy ettől híznak. Kinevettem…

Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy ugyanazt a brigádot etetem-e évek óta, vagy idejár a környék összes egere megmérgeződni (a lexikális tudásuk azonban szemmel láthatóan nőttön-nőtt), – mígnem a minap megvilágosodtam:

Nem csak hogy híznak, hanem a rendszeres étkeztetésnek örvendve még családot is alapítottak!

Deszkáért mentem, és egy fészekalja egérfiókát leltem. Nem akartam megzavarni a családi idillt, így gyorsütemben elhagytam a garázst, a papucsomat, meg az agyamat…

Ilyenkormivan?!

Üssem agyon a kismamát a gyerekeivel együtt?

Tegyek ki még több rózsaszínt, ami rohadt drága?!

Főzzek nekik rendes kaját?!

Vagy soha többet ne tegyek ki semmit, és hordjak ki minden könyvet, mielőtt a kicsik is megtanulnak olvasni…? Várjak, hátha elköltöznek?