Te hogyan alszol?

Én fekve. Fogmosás után, időben elkezdem. Csakhogy sokszor hiába minden praktika, ha az álommanó szabadnapos. Vegyünk egy átlagos estét, amikor egyedül terülök, a kutya sem horkol, sőt, azt sem tudom, hol tért nyugovóra. Szóval fekszem, és elszántan aludni akarok: most kéne, amíg nem zsibbad a kezem. De, már kezdi. Vagy nem? Jé, nem! Juhhé, akkor mindjárt jön az álom. Oké, de akkor ne gondolkozz! Nem gondol… Miben is volt ez a mondat? Valami filmben? Nem mindegy? Úgyis mindent elfelejtesz. Nem is, mert a Julia Robertset meg azt az ősz hajú nyálgépet mindig megismerem. Hogy is hívják? Na ugye! Naaaa, Ricsárdgír! Az is hogy megöregedett. Mindenki megöregszik. Én is. Végrendeletet kéne írni. Ja. Hülye. Nem is vagyok hülye. De, de most aludjunk. Számoljunk bárányt. Egy, kettő, három, ez tök unalmas, meg hogy, amikor mindig cirkulálnak. Akkor a sarkokat. De azt minek, amikor csak négy van, meg úgyse látom. Szemüveg? Azzal se. Fönt is van sarok. Az is négy. Csoki. Kimegyek csokiért. Ahhoz fel kell kelni. Fel fog ébredni a kutya, aztán nem tudok tőle aludni. Hol a kutya? Megfordulok, megnézem. Olyan cuki, ahogy hátranyújtott lábbal alszik. A tappancsai, jajj! Imádom. Mindjárt megdögönyözöm. Aludjál már, mindjárt csörög az óra! Hány óra? Nem fogom kialudni magam. Hol a telefonom? Nem látok. Villanyt kéne kapcsolni. Nincs kedvem. Aluggyámáá! Visszafordulok. Jó ez a matrac. A gödröcskéibe pont jól beleillik a térdem. Aloe verás. Vera. Kit is ismerek, aki Vera? Ja! A Veca. De rég láttam. Mi lehet vele? Holnap írok neki. Fel kéne írni, mert elfelejtem, hogy írjak. Nem látok. Aluggyá. Ketyeg az óra. Nem is ketyeg. Egy hete nem húztam fel. Pedig szeretem a hangját. Fel kellene mászni, felhúzni. Felébred a kutya. Naés, holnap alhat. Aluggyámááá. Mingyá. Bezzeg, ha Ő most itt horkolna, akkor arra lehetne fogni. Mindig az alszik el előbb, aki horkol. De engem nem is zavar. Lehet, hogy pont az hiányzik? Melegem van. Ja, nincs. Nyitva az ablak? Aha, nyitva. Akkor fázom. Betakarózom. Így tényleg melegem van… Öltözzek? Vetkőzzek? Nem is olyan régen ilyenkor kezdtünk készülődni a buliba. Buli. Chöhh. Este már az utcára sem megyek ki. Kocsmába sem járok. Pedig néha jólesne lealjasodni. Whehhe… El kéne adni azt a sok ruhát. Mindjárt lenne két üres szekrény. A szekrényt meg lefesteném. Mondjuk zöldre. De milyen zöldre? Jaj, most láttam egy szép színt. Hol is? Fel kellene írni mindent. Elfelejtettem. Öregszünk. Végrendelet. Megfordulok…